Megint eltelt egy év: krumplipénz

Ahogy láttam gyűlni a sok haszontalan limlomot, magamban legyintettem egyet az idei zsebpénz felélését dokumentáló poszt után, el is engedtem az egészet. Nincs abban semmi csudálatos, hogy egy kisgyerek zsákbamacska pónilovat, Barbie hajgumit vagy matricát vásárol a keretből.

Bár talán az megért volna egy mondatot, ahogyan a siófoki plázában Bandi

egy arra járó apuka javaslatára újonnan szerzett mikrofonjába bekiabálja, hogy

KÖRBETARTOZÁÁÁS!

Szóval a pénz elment mindenféle hülyeségre, a gyerekek meg kénytelenek voltak közben egyre többször szembesülni azzal, hogy erre már nem elég, bezzeg amíg megvolt az egész, kijött volna belőle. Úgyhogy lelki szemeim előtt megjelent egy kép arról, hogy jövőre hogyan fogok mankó gyanánt valamilyen léptéket adni nekik az összegyűlt pénz értékére vonatkozóan. Valahogy így:

Ha nagyon akartam volna, akkor így is előadhattam volna, de nem volt kedvem tupírozni a nagyívű sztorit. Poszt végül csak a fiam bravúros mentése miatt lett a témából.
Bandira már az intellektuális pályára való rákanyarodást sejtető nagyító miatt is rém büszke voltam, amit elsősorban azért vett, hogy látható méretűre növelje általa a golyóstollban lévő golyót. Utolsó forintjainak eltapsolása azonban egyértelművé tette tudomány iránti elköteleződését. Maradék 250 forintjából egy zöld radírt vett ugyanis, mégpedig az egyetemre. (Az általános iskolai már megvan, azt a Vera iskolai felszerelésének beszerzése alkalmával hisztizte ki.)

Azóta egyetemre jár, jelenleg nappali tagozatos, középsős egyetemes, ahol napi rendszerességgel hallgatja Marika professzor néni, illetve Dóri professzor néni előadásait. Radírja mindig nála van, amely az ovizsák egyetemzsák zsebében várja a bevetést.

Osztály, vigyázz!

Miközben anya büszkén kattintgat, mert mégiscsak iskolás nagylány lett a kislánya,

addig a szíve megszakad, hogy milyen rendszerbe adta be az ő édes kicsi lányát, önként, dalolva. A madárkát, aki hiába nyilatkozik egy nap után annyira lelkesen a sok jóról, ami aznap érte,

pillanatok alatt szárnyaszegetté válik majd ebben az iskolarendszerben. Vajon mennyi idő kell, hogy kivesszen belőle a kreativitás, amely ma még Teknikának nevezteti el vele az osztály teknősét?

Ami engem illet, a vélemény már formálódik, de a nyilatkozat előtt ki kell hevernem az első szülői értekezlet és a horrorárú "ingyenes tankönyvcsomag" által okozott sokkot, illetve az első napot követő esti ceruzahegyezés mellékhatásait.