2016. november 13., vasárnap

A teknős és a bodobács

Vera írt egy mesét. De nem is ez a nagy dolog, hanem az, hogy fél órán át nem hallottam a hangját.



De különben nincs igazam, a mese is nagy dolog. Egyrészt mert az ötlet kipattanásától számított fél órán belül összehozta, másrészt mert képes volt a léptéket magára szabni. Egy könyv írásába is belekezdett ugyanis két és fél hónapja. A terjedelmet 5 db félbehajtott, üres A/4-es lapban határozta meg, és mindjárt az első nap eljutott a címadás jelentette első mérföldkőig a regényírás rögös útján. A borítót egy teljesen átlagos kinézetű rajzolt kutya foglalja el, a mű pedig a rendkívül eredeti és meglepő A kiskutya címet kapta. Bár mindennap magával viszi az iskolába a készre kötött anyagot (mert ugye ki tudja, ha ott jön az ihlet, nem kéne elengedni), azóta semmi nem történt. Én pedig két és fél hónapja mindennap belelapozok, nehogy lemaradjak a folytatásról.

Legolvasottabb