2015. december 25., péntek

Az angyalok megőrültek

Április 16-23. New York.


És pont most fogyott el a Valerianám.
Előre félek a 40. születésnapomtól. Nem tudok mást elképzelni, mint hogy a Holdra kell majd elmennem.

2015. december 16., szerda

Lassan búcsút intünk a Libero Klubnak

Na, ez az a téma, ami rajtunk kívül senkit nem érdekel, ezért rövidre is zárom.
Én ugyan nem kívántam napirendre tűzni a szobatisztaság kérdését jövő nyárig (magyarul egyáltalán nem volt kedvem foglalkozni vele, valamint a lakást és a gyerekruházatot érintő sok-sok következményével), de Magda mást gondolt. Úgy döntött, hogy neki márpedig elege van a pisis pelenkában üldögélésből, és szobatiszta lett. Természetesen ezt sem szavakba öntve fogalmazta meg. A pelenkától való szabadulási szándékát inkább hangos és türelmetlen óbégatással jelzi minden reggel, mi pedig eleget teszünk kérésének. Szaladgál itt hetek óra csupaszon reggelente (a megfázástól egyáltalán nem féltjük, hiszen testét impozáns kis szalonnaréteg fedi), és egyszer csak feltűnt, hogy tőle ugyan nincs veszélyben sem a szőnyeg, sem a parketta, nem pisil ő oda sehova. Hanem előhozza a bilit, ráül, namitszólsz? arccal belepisil, majd óbégatva megmutatja, milyen ügyes volt. Aztán kipróbáltuk, hogy a bugyi becsapja-e a szenzorait, de többnyire nem: akkor is szól (= óbégat a csúnyáját* mutogatva), hogy neki pisilni kell. Vagy nem csak azt... - és itt most ügyesen kikerültem, hogy le kelljen írnom még egy csúnya szót.

Rohamléptekkel halad a felnőtté válás útján


* Magyar népmesékből vett terminológia, de egyébként a Magdáé nem csúnya. Magdának gyönyörűje van.

2015. december 6., vasárnap

Azért élünk, hogy együnk

A mi családunk hétvégi programja Vera szerint az evésben merül ki.

A környezetismeret tankönyv egyik feladata

A gutaütés kerülget, amikor elképzelem, mire gondolhat a tanító néni, amikor ezt meglátja.

Azt mondjuk, értem, hogy a közös tévénézést és a takarítást nem színezte ki. Közös tévézés nincs, esténként van mindhármuknak két-két rövid meséje. Ja, de van közös tévézés, most jut eszembe, hogy újabban a meséik után megnézünk két Peppa piget angolul. Vera nagyon örül, hogy pár szót már elcsíp, de a többieknek sem árt, és különben is olyan cuki hangja van Peppának.
Takarítani meg hétköznap délelőtt szoktam. Vagy nem. De ezt egyáltalán nem látja, a porszívó hétvégenként kizárólag orrszívás céljából kerül elő.

De van itt még három kép. A kirándulást azért nem színezte ki, mert azt nem együtt csinálja a család nálunk. Igaz, hogy Bandit és őt a papa két hete vitte el utoljára libegőzni, majd az erdőben túrázni, és igaz, hogy a papával rendszeresen felmásztak egy időben a Tündérsziklára is, sőt én is vittem már fel hármójukat oda, és igaz, hogy évente kétszer elmegyünk Kékestetőre is, de hát ott csak játszótéren játszanak meg a mátrafüredi patakparton vizeznek, de anya, nem érted, hogy a család együtt még sosem volt túrázni?! A társasjátékkal ugyanez a helyzet: igaz, hogy Verával minden hétvégén sort kerítek rá, mert úgy szeret társasjátékozni, de hát úgy még sosem játszottunk, hogy a papa is, Bandi is, Magda is! A sütögetéssel kapcsolatban pedig csak azt a legutóbbi esetet említeném, amikor a papa vasárnap hajnalban megsütött egy adag szilvalekváros buktát, és mivel délben elfogyott, este sütött még egy tepsivel, de hát anya, nem te szoktál sütni, hanem a papa!

És Vera nem, és nem hajlandó kiszínezni több képet. Mert mi csak enni szoktunk együtt.

2015. december 4., péntek

Van egy félelmem

Az, hogy ha Magdáról kiderül, hogy tud beszélni (mert most már másképp nem tudom elképzelni, hogy beszélni kezd, mint hogy a hosszú-hosszú hallgatás után egyszer csak kerek, többszörösen összetett mondatokban fog kommunikálni), első dolga lesz közölni a testvéreivel, hogy se Télapó, se karácsonyi angyalkák nincsenek, hanem mindent anya vesz. Esetleg hozzáteszi, hogy basszameg.*

Hajlamosak vagyunk azt feltételezni a hallgatag emberről, hogy hülye/nincs véleménye/nem ért semmit. Kisgyerek esetén meg végképp, hisz épphogy csak megszületett, azt sem tudja még, hogy a világon van. Egy szót sem mond = egy szót sem ért. Na de hát emlékszik, hogy mit csináltunk az utoljára hónapokkal azelőtt látogatott Ringatón (elmutogatja). Vagy amikor egy vakond szerepel a Kippkopp könyvben, elszalad, és megkeresi a könyvespolcán A vakond, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére c. könyvet, és lobogtatja nekem, hogy az is vakond. Akkor miből gondolom, hogy a karácsonyfa alatt nem fog beugrani neki, hogy jé, ezt a kis pólyát meg babaruhát együtt vettük a Regióban! Na de mindegy, ha eszébe is jut, végül úgysem tud leleplezni. Jövő karácsonyra meg bízzunk benne, hogy elfelejti. Na meg hogy addigra tényleg beszélni fog...

Egyébként egy tündérvirág cukormókus. Ha valaki sír a mesében, elveszi a könyvet, megöleli és a messzi távolba révedve sóhajtozik, hogy megnyugtassa a kesergőt. Nagyon fél az autók kerekétől, külön élmény vele az óvoda kerítése mellett végigsétálni, ahol az útpadkával párhuzamosan parkolnak a kocsik. Úgy kér az apró rágcsálnivalókból, hogy kér egyet-egyet a két kezébe, majd nyújtja felém a nyelvét, hogy oda is tegyek egyet. Játszik a játékokkal, ez nekem új. Babázik, ilyen sem fordult még elő a mi családunkban. Ő az első gyerekem, aki szerintem szeretne kistestvért, és ő az első gyerekem, akinek nem lesz. Pedig minden babakocsi mellett megáll a kisbaba lábát megsimogatni. És őt még elrontani is megérte: boldogan cipelem fel a ház melletti emelkedőn a kocsiig, csak hogy várhassam azt a lassan elcuppanó puszit, amit cserébe ad, kérés nélkül.



* Nem vagyok rá büszke. De valami oka csak van annak, hogy Valeriana Maxot szedek.

2015. december 3., csütörtök

Vizuális ábrázolás

Na, most nem tudom, hogy az óvó néniknek szánt gyerekrajzos ajándékhoz való hozzájárulásunk mennyiben fogja emelni az összkép fényét, de nagyon remélem, hogy a megajándékozottak a lényeget (vö. személyesség, bele fektetett energia, maguk készítette ajándék) fogják értékelni. Mindenesetre ha más nem, a mellé csomagolt vásárlási utalvány biztosan segíteni fog ebben.

Ugye, említettem már, hogy Bandi miféle rajzokkal kápráztat el engem nap mint nap, az óvoda ajtaján kilépve? Szóval ezek itt az elmúlt hónap tűziventilátorai:



Ezeket kedvtelésből, a maga örömére rajzolja, nem irányítottan. Hát, igen, ettől olyan nagyszerű remekművek egytől egyig. Ám ha parancsra fog alkotni, akkor sajnos számolnunk kell némi minőségromlással. Akárcsak az alábbi esetekben, amikor is az óvó néni kérésére rajzolta le saját magát, illetve azt, hogy mit szeretne kapni a Télapótól.

Önarckép (bal felső)

Télapótól várt csomag: egy zacskó szén (bal alsó)

Így hát lehet, hogy mégiscsak akkor járunk legjobban, ha Bandi tűziventilátort rajzol az óvó néniknek. Majd odabiggyesztek a tetejére egy kampót, és azt mondjuk, hogy gömb karácsonyfadísz.

És tudom, hogy semmi értelme itt bezzegképeket felvonultatni, de nem tudom megállni. Mert mindeközben Vera az iskolában ilyeneket alkot:

Kutya, mi más? (bal felső)

Őszi fa

Legolvasottabb