2012. július 16., hétfő

Mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre?

Elutaztunk 4 napra Mari mamához és tekintettel az ott töltendő idő rövidségére, illetve arra való hivatkozással, hogy Mari mama polcain több hétre való foglalatosságot ígérő tárgyarzenált fognak találni, a pakoláskor kijelentettem, játékokat és könyveket most nem viszünk. Vera erre kért tőlem egy szatyrot, és elvonult. A táskák mellett este megtaláltam a szatyrot a következő tartalommal:

Igazi Buksi: nem szorul magyarázatra, 10 hónapos volt Vera, mikor hozzáragadt az IKEA-ban, azóta elválaszthatatlan barátok. (Attól való félelmünkben, hogy egyszer valami tragédia történik vele, később vettünk egy másikat is, azóta két Buksi van, Igazi és Másik.)

Könyvek: ennyit ért át a keze egy rántásra, de hogy miért pont ezeket hozta, nem tudom. Természetesen ki sem nyitott egyet sem belőlük sem az úton, sem ott. Mari mamánál sokkal érdekesebb (ritkábban látott) könyvek vannak.

Dezodor: érthető. Szívének kedves új szerzemény, a minap kapta tőlem, amikor kifogyott. Állítása szerint azért van rá szüksége, hogy ne izzadjon ebben a melegben, azóta mindennap használja.

Téli kiegészítők: az előbbiek fényében érthetetlen, de én már felnőtt vagyok... Ő viselte a sapkát és a kesztyűt is, a sapkát rendeltetésszerűen, a kesztyűt pedig szokásához híven a lábára húzva (egyszer régen még aludt is benne egy éjszakán át, amit én finoman szólva este nem tartottam jó ötletnek, de ezzel kapcsolatban is bebizonyosodott, hogy a felnőttek nem értenek semmit, aludt szépen reggelig benne).

Konyhai papírtörlő papírgurigája: a távcsöve. Hogy tudjon távcsövezni.

Hazaérve ki is pakolt, mindent vissza, a helyére.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Legolvasottabb