Bandi és a hiszti

Először gondolkodtam, hogy tényleg érdemes-e külön posztot szánni ennek a nagyjából 3 másodpercig tartó igen ritka természeti jelenségnek. A vak is látja azonban, hogy habár Bandi napja is 24 órából áll, amiből pontosan ugyanannyit tölt velem, mint Vera, fájdalmasan alulreprezentált a blogban. Nem szeretném, ha felnőve majd a szememre vetné, hogy mennyire mellőzött szerepet kapott az életemben, ami persze nem igaz (attól, hogy 0 emberes, még foglalkozunk vele), de itt nem írhatok arról, hogy mekkora tündér ez a Bandi, mert még én is unnám visszaolvasni, nemhogy ő. Arról meg nem tudok egyelőre hosszasan értekezni, hogy micsoda észlény, megint ott tartunk ugyanis, hogy már tudta például, hol a feje, a füle, néha még az orrát is eltalálta, ám a "Milyen nagy leszel?" kérdésre bemutatandó Magastartás c. gyakorlat helyigénye miatt törlődött minden tárolt fájl a memóriájából. Bár titkon abban reménykedem, hogy a látszat csal, rettentő okos ez a gyerek, csak szereptévesztésben van, és azt hiszi, ő okosít minket, így hát számon tartja, mit hányszor kérdeztünk tőle, és ha úgy ítéli meg, hogy ennyi időnek elégnek kellett volna lennie arra, hogy megtanuljuk végre, hol a feje vagy a füle, lemond rólunk és nem mutatja meg többé.

A hosszas mentegetőzés után a lényegre térve, a hiszti nála úgy zajlik, hogy először felbőszítjük valamivel. Ez eleve nem megy könnyen, de azért van néhány dolog, amitől mégis felháborodik. Ezek:
- a mosogatógép ajtajának orra előtt való bezárása,
- élelem (különösen a főtt kukorica) elvételére tett kísérlet,
- távirányítótól, slusszkulcstól, laptoptól, telefontól és más, gombokat tartalmazó elektromos kütyüktől való megfosztottság.
Ha sikeresen túljutottunk az első lépésen, akkor jön a performansz, azaz Bandi arccal a földre borul, üvölteni kezd, 3 másodperc múlva befejezi, aztán feltápászkodik és továbbáll. A jelenet rövid, de annál töményebb, és biztos vagyok benne, hogy sokat foglalkoztatott siratóasszony üknagyanyja ilyenkor arcán elismerő mosollyal bólogatna, ha ezt megérte volna.

A hisztinek van még egy speciális formája Bandinál, ami az autósülésbe való betuszkolás során jelentkezik. Már az autónk látványa előhívja a hamarosan kitörő hisztériás roham figyelmeztető jelét, a nyávogást. Mondom, hogy okos, bár annyira nem, hogy verbális érveléssel meggyőzhető lenne arról, hogy jobban jár, ha nem ellenkezik, magyarán cseppet sem érdekli, hogy jól artikulálva kántálom a játszótér szót. Amikor megpróbálom beültetni, az áldozatára lecsapó krokodil forgó mozgását imitáló technikával megszökik és lecsúszik az ülések alá. Onnan kibányászom, aztán kezdjük elölről, és általában harmadik nekifutásra kifárad annyira, hogy női mivoltom ellenére akkor már végre elbírok vele.